A hét együttese
Metallica, mindennemű kommentár nélkül :)
A hét képe
Bocsánat de megláttam ezt a képet és nem bírtam ellenállni annak hogy ide betegyem. Ez csak egy a rengeteg gólörömös kép közül amiket imádok, de eddig ez az egyik legaranyosabb :)
A hét videója
Ez legalább könnyű.
Igaz, a meccs szombaton volt, de az ismétlést szerdán adták. Az utolsó 20 percre értem haza és így még pont láthattam az utolsó két gólt, meg persze szakadhattam a kommentáron. Ez a vidi ugyan spanyolul van de nem baj mert nem az a lényeg. Hanem a gólok. Mindenki aki nem mondja az elsőre hogy gyönyörű az érzéketlen ;) A Depor góljára nem kell figyelni mert az undorító :D A maradék kettő pedig szintén csodálatos. Hát ezért imádom őket.
A hét idézete
Egy kis csokor válogatott Horthy Gábor-féle kommentár, először a Kijev-Barca meccsről mert onnan van a kevesebb.
Howard Melton (az angol bíró) köszöni szépen az együttértést majd meghív mindenkit egy teára. Vajon süti is lesz a programban? Nem nagyon látunk félmeztelen Barcelona szurkolókat. (December 9, Kijev, enyhén hideg időjárás) Lehet hogy őssejtet ivott üdítőnek a szünetben. Akkorát esett hogy még a szeméből is fű folyt ki. Howard Melton angolos precizitással, nem epilált lábbal beállítja a sorfalat.
És most a Depor-Barcáról. 20 perc alatt sikerült másfél lapot teleírnom a beszólásokkal, ezekből most csak a legjobbakat írom le.
Pedro, a váltóember. Henry... nem mondom azt hogy indokolatlan a lecserélése. Az is csoda hogy eddig kihúzta a 70 percet úgyhogy ezért most dicséretként megsimogathatja Titi Pep Guardiola buksiját. Alves, benyilazza-e a labdát, hát ez most csak egy ilyen kóbor kis kajszintás volt. Aranzubia elé beugrott... Gerard Piqué talán? Ő az aki ott szokott hajladozni a kapus előtt. Iniesta inkább egyedül fényesíti a labdát. Valerón, nem mondom azt hogy nagyon forrósítja az izmait, inkább csak erre utaló mozgást végez. Ez jókora bírói hiba volt (szöglet helyett kirúgást ítélni). Jókora? Ha mondjuk bedobás helyett gólt ítél, az jókora hiba lett volna. Jó szűk fertályóra a hátralevő idő, már picit úgy mintha előre danolásznának a galíciai kórus tagjai. Lehet hogy köztük van Obelix. De Hasarengazfix az ott van, az tuti. Valamikor az Aranylabdának egy része úgy tűnik minthigyha csak futtatott aranyból lenne, de hát nyilvánvalóan nem emiatt kapta ezt a kitüntető címet. Jól hallhatóan elhangzik, a levegőbe beleúszik néhány puta madre. Leo Messi, aranykisfiú aranycipőben, Aranylabdával a kezében arany dolgokat művel. Panaszra semmi ok, Iniesta nem az a majrés típus. Sikeresen megszabadult Manuel Pablo a labdától, bár maradt volna a kezében. Guardado odaadja Bodipónak, de hogy adja oda Bodipónak?! Így ne adja oda Bodipónak. Nincs kis orra Zlatan Ibrahimovicnak, az azért észrevehető így profilból. Tizedik gólja! Ez nem olyan gyönge dolog 13 forduló alatt, már a hivatalos verziót nézve. Nem véletlenül keres ez a koma havonta olyan egymillió eurót ("ajrót"). És így verte szét a Real Madridot, a kevély Real Madridot. Nem sokat cicózik, nála a stukker, a kapuban a labda. Erő, egészség, egy kis tej... az mindig jó lesz, Iniesta ugye erre tette le a nagyesküt. Valakit erősen szidnak torokból, valószínűleg a barcelonások édesanyjára tesznek rá különböző foglalkozásokat a hazai szurkolók, nem szerényen, inkább teli torokból. Lendoiro (a Depor elnöke) azon gondolkodik hogy miért hagyta ott azt a jó meleg pogácsát a büfében. Sietett vissza a második félidőre... ráért volna. Lassacskán azért lehet hogy nagyon élvezi a szaladgálást rövidnadrágban David Fernández Borbalán (a bíró), de befejezhetné a mérkőzést, mert öröme ebben már úgy nagyon senkinek sincsen. Már maguk a rózsaszín játékosok is inkább az irányba tendálnak hogy minél közelebb legyenek az öltözőjükhöz.
Huh. És ezek csak a jobbak voltak. Mármint a nekem viccesebbek, lehet hogy rajtam kívül senki nem nevet rajtuk de nem baj :D
A hét művésze
Coming soon... (tudom hogy ki az csak most nincs kedvem linkelgetni)
A hét eseménye
Vitán felül a Metallica koncertről való értesülésem csütörtökön. Majdnem sikítottam egy hatalmasat, végül csak zihálva lélegzés és elmebeteg vigyorgás lett belőle. Jó meg még az is jó volt amikor Zsoltival Anyátokkalt meg Bűbájost néztünk szombaton. Meg az előtte lévő futásom hazafelé. Mert milyen jó is úgy lefutni a lejtőn hogy közben azt hallgatod teljes hangerőn: "Fly to a dream, far across the seas, all the burdens gone, open the chest once more..."
|