Az el�z� bejegyz�s folytat�sa.

M�r akartam �rni tegnap is csak nem jutottam el od�ig, de akkor most mondom: minden a legnagyobb rendben :) M�g miel�tt visszaindulhattam volna az egyetemre felh�vott anya hogy nincsen semmi baj, val�sz�n�leg a filmmel lehetett valami mert m�sodszorra nem tal�ltak semmi gyan�sat. Akkora k� esett le a sz�vemr�l hogy azt el sem tudj�tok k�pzelni. Amikor m�r v�glegesen haza�rtem, felh�vtam a mam�t mert m�g mindig nagyon furdalt a lelkiismeret �s szerettem volna hallani a hangj�t. Egyb�l meg is besz�lt�k hogy j�v� h�t cs�t�rt�k�n elmegy�nk a k�nyvt�rba az Agatha Christie-estre. Egy m�sodpercre sem fordult meg a fejemben hogy nemet mondok. Ak�r azt is mondhatn�m hogy tegnap �ta m�shogy l�tom a vil�got. Azt hiszem... azt hiszem az esetek legnagyobb r�sz�ben csak az �rdekel hogy nekem mi a j�. Hogy velem mi van. Jelent�ktelen dolgok miatt tudok agg�dni vagy szomor� lenni, de ez az eg�sz r��bresztett arra hogy mi az ami igaz�n sz�m�t. �s hogy azt b�rmikor elvesz�thetj�k. Nem hiszem hogy gy�keresen megv�ltozn�k, de tal�n egy ici-picit m�s szemsz�gb�l fogom n�zni a dolgokat. Ja, �s nem t�rl�m ki az el�z� bejegyz�st. S�t, ki sem jav�tom benne a rengeteg g�pel�si hib�t. Lehet hogy hiszt�rikus hangv�tel�, lehet hogy t�ldramatiz�lt... de �szinte. �s mindenekel�tt ott van nekem hogy ha majd arra lesz sz�ks�gem akkor eml�keztessen r� hogy gondoljak �t n�h�ny dolgot. Nem biztos hogy ez most �gy �rthet�, de nem baj. Ez most csak nekem fontos. M�gegyszer k�sz�n�m ha elolvast�tok... a k�vetkez� poszt m�r �g�rem megint teljesen felsz�nes �s sek�lyes lesz, ahogy azt megszokhatt�tok t�lem. Vagy mittudom�n.